Bart - Szlovákia
1223-ban említik először Buruth néven. Többféle neve is volt, mint például Burth, Barth és végül Bart lett. Ezután kapta a szlovák nevét: Bruty.
Vályi András szerint "BART. Magyar falu Esztergom Vármegyében, fekszik Bars Vármegyének szélén, Libadfalva, és Gylva pusztával határoztatva, lakosai katolikusok, Szentegyházát Eszterházy Imre Hertzegsége építtette, e’ helységnek akkori földes Ura, most az Esztergomi Érsekségnek birtokában vagyon. A’ szerentsétlen idők kivetkeztették előbbeni szépségéből, és nagyságából; határbéli földgye 133jó, legelője elég, szőlői saványú bort termők, eladásra a’ Dunán, Esztergomban, és a’ Bánya Városokban, második Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Bart, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vármegyében, ut. p. Kéméndhez északnyugotra 1 óra. Határa róna és dombos, termékeny fekete föld; a lakosok birnak 1479 hold első, 740 hold második osztálybeli szántóföldet, 78 1/2 hold rétet, 406 kapa szőlőt; erdeje nincs. Lakja 936 katholikus paroch. templommal. – Birja az esztergomi érsek."
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került. A második világháborús harcokban a község 90%-át lerombolták.
Tovább
Békés-Dánfok
Hortobágy
Kiskunfélegyháza
Kölcse
Lakitelek
Tiszamogyorós
Tiszasüly
Alsószuha
Bátor
Bogács
Cserhátsurány
Kács
Kóspallag
Kozárd
Mikófalva
Nógrádmarcal
Agyagosszergény
Bakonynána
Balatonföldvár
Bart
Bodonhely
Csáford
Csákberény
Csákvár
Háromfa
Káptalantóti
Kárász
Kecskéd
Kisbucsa
Magyaregregy
Mecseknádasd
Nagyrécse
Öskü
Sármellék
Sümegcsehi
Szabadszentkirály
Szőlőskislak
Tata
Teleki
Tét
Zalaújlak
